AZ ÉK BEÉKELŐDIK

Mára egy egyszerű igaz mesét hoztam! 

Volt egyszer egy ember, aki lement a pokolba látogatóba. Az ördög körbevezette őt. Végig mutogatta neki a pokol összes szörnyűséges bugyrát és azt, hogy mivel juttatja a pokolba az embereket.

Megmutatta neki a kábítószereket, a bűntetteket, a helytelen táplálkozást, az egészségtelen életmódot, az ártalmas szokásokat. Szóval mindazt, ami tönkreteszi az embereket, és már a földi életüket is pokollá változtatja. 

Aztán azt mondta: Hadd mutassam meg neked a legnagyobb kincsemet, és büszkeségemet. Ez az összes közül a kedvencem.

És bevitte az embert egy elsötétített szobába, ami olyan volt, mint egy múzeumi terem. A szoba kellős közepén egyetlen üvegfalú vitrin állt, és a helyiség egyetlen fénysugara a vitrinben nyugvó tárgyra irányult. 

Az ördög azt mondta: Íme, a legnagyobb kincsem! Több életet teszek ezzel tönkre, mint az összes többivel együttvéve. 

– De hát ez úgy néz ki, mint egy egyszerű ék – csodálkozott a látogató. 

– Igen – felelte az ördög – ez a kétely éke. Az önmagaddal kapcsolatos kételkedés éke. 

 Majd hozzátette: – Ha ennek csupán a hegye csúcsát be tudom ékelni az ember elméjének a leghátsó zugába, már nyert ügyem van! Mert onnan már egyre beljebb tudom verni, hogy rést üssek a közé, amit meg tud tenni, és amit gondol, hogy meg tud tenni. És ha el tudom érni, hogy kételkedjen magában, elérem, hogy az egész életét pokollá változtassam!